Csonka kúp alakú, cakkos szélű formában sült összetett formázással és díszítéssel készült, ünnepi kalács. Külseje világos barna, felületén sodort tésztaágból kialakított kereszttel díszítik, ennek szárain és közepén tésztarózsa van.

Más elnevezések:

Húsvéti kalács.

Változatok:

Nagyságbeli és díszítésbeli változatok fordulnak elő.

Különleges, egyedi jellemzők:

Görög katolikus vallásúak húsvétkor kenyér helyett fogyasztott díszes kalácsa, mely Krisztust, illetve annak testét szimbolizálja.

Leírás:

Csonka kúp alakú, cakkos szélű formában sült összetett formázással és díszítéssel készült, ünnepi kalács. Külseje világos barna, felületén sodort tésztaágból kialakított kereszttel díszítik, ennek szárain és közepén tésztarózsa van.  Íze, illata kellemesen aromás, édeskés.

Történet:

A pászkakalács a görög katolikusok húsvétkor megszentelt ételei között a legfontosabb. A görög katolikus egyház a húsvéti ünnepkört a pászka ünnepének nevezi. Vallási értelemben a pászkának négyféle tartalmi magyarázata van. Első etimológiai értelmezése átmenetet (héberül peszáh) jelent. A pászka második ószövetségbeli jelentése a tésztára utal. A görög katolikus egyház ezt az eredetet elismeri, de az ő húsvéti pászkájuk hangsúlyosan kovászos. A pászka harmadik értelmezése az áldozati bárány fogalomköréből fakad. A pászka negyedik jelentése Jézus Krisztus feltámadásának titokzatossággal kapcsolatos. A magyar görög katolikus egyházi szellemben a hívők a pászka misztikumában az egész húsvéti ünnepkör kiteljesedését látják. A pászkakalácsot a család legügyesebb asszonya készíti. Az alaki, sütési hibákból szerencsétlenségekre következtetnek.  Készítését nagy odafigyelés mellett vallásos és mágikus jellegű cselekedetek kísérik: a kelesztésre szánt tészta felett a dagasztást végző keresztet rajzol, közben imádkozik. A tészta nem maradhat nyers, megégetni sem szabad. A felszentelt pászkakalács egy kis szeletét egy évig megőrzik. Szentelményként tisztelik, tárolják. Hiszik, hogy védelmet nyújt a villámcsapástól, véd a házi kártevőktől, szerencsétlenségtől, hat a betegségek ellen.

Felhasználás:

A pászkakalácsot a görög katolikusok csak húsvétkor fogyasztják. Maguk készítik, vagy boltban vásárolják. A húsvéti mise után a templom kertjében megáldják a pászkakosárban lévő főtt sonkát, vagy töltött bárányt, sárga túrót és kalácsot.

Szakmai fogások:

A liszt, tej, 1/3-nyi porcukor, futtatott élesztő, mazsola, vaníliás cukor és só felhasználásával közepesen lágy tészta készül. Dagasztás után több részletben adagolják a vajat és a maradék porcukrot. A megkelt tésztából ½ kg-nyi részt felgömbölyítenek. A sütőforma közepére helyezik, két szálból sodort koszorúval szegélyezik. Középre kereszt alakban 4 szálból sodort tésztát helyeznek. A kereszt köré 2 szálból készült koszorú kerül. A rózsákkal a kereszt 4 szárát és közepét díszítik.