Az erdőhorváti perec kb. 6 cm átmérőjű 0,5-0,8 cm vastagságú karika. Színe sárgásbarna, kemény, ropogós, a böjtös kissé sós, a tojásos kissé édeskés ízű. A perec előállításához a legfinomabb fehérlisztet használják.

Változatok:

Tojásos perec, böjtös perec.

Különleges, egyedi jellemzők:

Kerek alakú főtt majd sütött perec, melyet 10 darabos fűzérbe kötve vásárokon árusítottak.

Leírás:

Az erdőhorváti perec kb. 6 cm átmérőjű 0,5-0,8 cm vastagságú karika. Színe sárgásbarna, kemény, ropogós, a böjtös kissé sós, a tojásos kissé édeskés ízű.

A perec előállításához a legfinomabb fehérlisztet használják.
   

Történet:

A 17. századtól már önálló céh foglalkozott perec előállításával (pl. Debrecen). Általában parasztasszonyok szakosodtak perecsütésre és annak értékesítésére. A perecsütő központok piacterülete gyakran pontos földrajzi határokkal illeszkedett egymáshoz. Jelentősebb központok: Debrecen, Erdőhorváti (Tokaj-Hegyalja), Somodi (Abaúj-Tolna), Kapuvár (vert perec, rábaközi perec).
Az erdőhorváti perec előállítását a 19. század utolsó évtizedétől lehet nyomon követni. Készítése az erdőhorváti asszonyokhoz kapcsolódik, a közeli településeken (pl.: Tolcsva, Erdőbénye, Sárospatak) is Ők terjesztették el.  
A 20. század folyamán jelentős perecsütő központ volt Erdőhorváti.
15-20 piacra termelő perecsütő asszonyról tudunk. Főleg Tokaj-Hegyalja vásárait látogatták. 1945 előtt még gyakori volt, hogy 4-5 perecsütő asszony összeállt, és szekerekkel mentek vásározni. Hátaló ruhákban (ajda) vasúton is jártak árulni. Még az 1950-60-as években is elmaradhatatlanok voltak az erdőhorváti perecek Tokaj-Hegyalja vásárairól. A terméket Miskolctól Sátoraljaújhelyig kocsmák, élelmiszerüzletek is vásárolták és árusították. Mai forgalma már csekélyebb.
   

Felhasználás:

Böjt idején öntött perec készült: az összetördelt böjti perecet vízben megáztatták, túrót, diót, lekvárt vagy mákot és mézet tettek rá. A Bodrogköz, Tokaj-Hegyalja és az abaúji Hegyköz (Északkelet-Magyarország) görög katolikusai nagy mennyiségben vásárolták az erdőhorváti perecet. A hagyományt tisztelő görög katolikusok a megöntött, kevés olajjal is ízesített perecet cukorral vagy savanyú káposztával napjainkban is fogyasztják.  A tojásos perec ma elsősorban helyi és régiós vásárokon, hagyományőrző rendezvényeken kel el.

Szakmai fogások:

Böjtös perec: A sütés előtti este kovászolnak, majd kemény tésztát dagasztanak, amíg az le nem válik a kézről. A tésztából maroknyi darabokat vágnak, tenyérrel sodorva nyújtják. A 12-15 cm hosszú csíkok végét az ujjak köré tekerve összeillesztik, tenyerükkel a karika közepét a végső méretre sodorják. A nyers pereceket forró vízben addig főzik, amíg a víz tetejére emelkednek, szűrőkanállal kiveszik, szikkasztják. Speciális vetőlapáttal vetik. A kemencében a sütés alatt parázs izzik (síntűz). A tojásos perecnél víz helyett tejet használnak, továbbá vajat, tojást és több cukrot. Az élesztőt cukros tejben megfuttatják (ehhez kovász nem készül). Formázása, főzése és sütése a böjtös pereccel megegyező. A tojásos perec kisebb, így rövidebb sodrattal dolgoznak.  A perecet tízesével kenderfonalra fűzik.