Ovális alakú, magas, 3 kg-os, 6 ágból font, hullámos oldalú, formában sütött kalács.  A felső héj, amelyet a fonatokon kívül még a jellegzetes “matyóvirág” díszít, fényes, színe vörösesbarna. A kalács bélzete foszlós.

Változatok:

Matyó perec, mely a kalácstól tömegben, megjelenési formában tér el.

Különleges, egyedi jellemzők:

A szokásosnál nagyobb, 3 kg tömegű különleges formában sült kalács, melynek felülete jellegzetes matyóföldi motívumokkal díszített.
   

Leírás:

Ovális alakú, magas, 3 kg-os, 6 ágból font, hullámos oldalú, formában sütött kalács.  A felső héj, amelyet a fonatokon kívül még a jellegzetes “matyóvirág” díszít, fényes, színe vörösesbarna. A kalács bélzete foszlós.

A perec kör alakúra formázott, négy ágból font kalács, melyet a jellegzetes “matyó masni” vagy “matyó virág” fog össze. Összetétel: búza finomliszt, tej, cukor, tojás, margarin, élesztő, só, esetenként kakaó vagy mazsola.
   

Történet:

A kalácsok a családi, közösségi, egyházi ünnepek jellegzetes ételei voltak. Alakjuk, formájuk, fonási technikájuk tájegységenként változó, formákat, esetleg funkciókat konzervált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon a 18. század végén már mindenhol ismerték és készítették a sima, töltelék nélküli nagykalácsokat. Ezeket kezdetben egyben szakítottak ki a tésztából, kerekre formálták. Az 1700-as évek végén, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a két tésztaágból megfont, szögletes formák terjedtek el. Főleg lakodalmakra, kevésbé egyházi ünnepekre (húsvét, karácsony) készültek. Elterjedésüket a 19. században a megjelenő finomliszt és sörélesztő elterjedése tette lehetővé. Egyes tájakon az ünnepekre a kalácsok tetejét változatos módon díszítették: az általános tészta-díszeket színes szalagok is kiegészíthették. Ez adja a népi díszítőművészetéről a 19. század végétől elhíresült matyóság (Mezőkövesd és szomszédos falvai) ünnepi kalácsának jellegét. Az elmúlt évtizedekben a kalács nem csak az ünnepek étele; Mezőkövesd pékjei is sütik 2-3 kilós változatait. Ma a matyó kalács 6 ágú és ovális formában sül.

Felhasználás:

Az ünnepi alkalomnak megfelelően díszített kalács régen, de ma is emeli az ünnep fényét. Lakodalomkor helye az ifjú pár előtt van. Húsvétkor szentelni viszik a templomba a füstölt, főtt sonka mellett. Az ünnep során mindkettőt fogyasztják. Az ipari, dísztelen matyó kalácsot nagy, három kilogrammos tömegénél fogva a családok hétvégére vásárolják.
 

Szakmai fogások:

Az anyagokat előkészítik, majd dagasztják. Érés után kicsípik a 6 ágához és a díszekhez szükséges tésztadarabokat. Hat kb. 50 cm hosszú tésztarudat sodornak, ebből megfonják az alapformát. Sütőformába helyezik, felületét tojással megkenik. Elkészítik a jellegzetes “matyóvirág” alakzatot. Legelterjedtebb a kalács teljes hosszára helyezett leveles ág motívum, a szirmokból megformázott virágminta, mely az egyik oldalán kakastaréj szerűen bevagdosott lapos tésztacsík felcsavarásával készülhet.