A fehérvári kukoricás kenyeret jellemzően 1 kg-os tömegben gyártják. Hosszúkás, két végén elkeskenyedő, „molnár kenyér” alakú termék. Bélzetszíne a kukoricapehely liszttől enyhén sárgás árnyalatú.
Különleges, egyedi jellemzők:
A kukoricapehely liszt és zsiradék tartalmánál fogva, valamint az alkalmazott kovászos tésztakészítési technológia miatt a termék bélzet- tulajdonságai (morzsálódás, lassúbb öregedés) kedvezőbbek a kizárólag búzakenyérlisztből készült kenyereknél.
Leírás:
A fehérvári kukoricás kenyeret jellemzően 1 kg-os tömegben gyártják. Hosszúkás, két végén elkeskenyedő, „molnár kenyér” alakú termék. Bélzetszíne a kukoricapehely liszttől enyhén sárgás árnyalatú. A kenyér ízében és illatában a kukoricapehely-liszt kissé karamellás aromája érezhető. A régi falusi, házi gyakorlatban kukoricalisztet használtak, ennek aránya a búzalisztre vonatkoztatva változó, a mindenkori adottságoktól és ízléstől függően 3-8 % között volt. Általában zsírt is adagoltak.
Történet:
Az Alföld nyugati területe és Dunántúlra eső Mezőföld a legjobb talajadottságokkal rendelkező vidékeink közé tartozik. Székesfehérvár tágabb környéke, Fejér megye a 19. században nagy uradalmakkal rendelkezett, s a hagyományos paraszti gazdálkodás is magas színvonalra emelkedett. A kiváló talajadottságoknak megfelelően a legfőbb termény - a búza – mellett a kukorica volt.
Annak ellenére, hogy a kukorica, mint takarmány, a szántóföldi gazdálkodás nélkülözhetetlen növénye, a 18. századtól e vidéken is, az emberi táplálkozásban kisebb jelentőséggel bír. A kukorica a kenyérsütés szempontjából csupán ínségeledelnek számított, és a háborús időszak szükségtápláléka volt a Mezőföldön is. Ma az egészséges, reformtáplálkozásban a kukoricás kenyeret finomsága, a választék bővítése és a hagyományos ízekre emlékeztető hatása miatt ismét szívesen készítik.
Felhasználás:
Jó magyar szokás szerint kenyeret szinte minden étkezéshez fogyasztunk. A fehérvári kukoricás kenyér azok körében kedvelt, akik a finom, lágy, különleges aromájú, világos bélzetű kenyeret szeretik.
Szakmai fogások:
A tésztát kovászos technológiával állítják elő. A felhasználandó búzaliszt 40 %-ából, élesztő, víz hozzáadásával kovászt készítenek, és azt legalább 6-8 óra hosszat érlelik. A kukorica(pehely)liszt adagolása mindig a dagasztáskor történik. A bedagasztott tésztát pihentetik, érlelik. Szakajtóban kelesztik. Sütésnél a héj gyorsabban pirul, ezért alacsonyabb hőmérsékleten kell sütni, gőzzel telített sütőtérben.
Amíg iparilag nem állítottak elő kukoricapehely lisztet, addig a kukoricalisztet az előkészítés során forrásban lévő vízzel leforrázták.
|