Különleges, egyedi jellemzők:
Feldíszített, baba alakú kalács. Lakodalmak, pasziták (keresztelők) jellegzetes étke. A fumu készítése, ajándékozása és elfogyasztása Hetés és környékének sajátos népszokása.
Leírás:
A fumu gyermeket formázó, díszített ünnepi kalács, változatos, finom töltelékkel. Formában sült hosszúkás, szögletes alakú, a felső felületén a jellegzetes figurális díszítések jól láthatók. Felülete fényes sötétbarna színű.
A tészta finomlisztből, tej, zsír, cukor, tojás és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek diót, mákot, aszalt szilvát, almát, fügét, szőlőt szoktak beletenni, kinek mire van gusztusa és lehetősége.
Történet:
A fumu évszázadok óta ismert ünnepi sütemény a dél-zalai falvakban. A hetési településeken „a 15-16. században is használatos sütemény-elnevezést (fumoly) éltetett tovább, de kora- újkori mérete és formája nem ilyen volt.”
A 19-20. század fordulóján a gyermekágyas asszonynak vitt étrend elmaradhatatlan fogása volt. Lehetőség szerint vasárnapra maradt az utoljára vitt étel: erre az úgynevezett „niézü”-re púpozott kosárral hozták az ételt a komaasszonyok, szomszédok, rokonok. Az utolsó ételvitelnél kimaradhatatlan volt régebben a pólyásgyermek alakú „fumu”. E tészta olyan nagyságú, mint egy csecsemő. Egyes helyeken fejkötőt tettek a fejére s az egészet az u. n. korozsmába beletakarták. „Ezen utolsó ételvivés alkalmával jó mulatságot, göcsejiesen „dáridombot” csapnak, melyen a komák, szomszédok s rokonok vannak jelen. Ilyenkor a fumut az Atyának, Fiúnak, s Szentlélekistennek nevében megkeresztelik, s a vendégek között szétosztják, kik abból esznek. Néhol ez volt a paszita.”
Felhasználás:
A paszitán kívül lakodalomra is sütötték, és az őrségi falvakban sütik ma is a fumut.
Szakmai fogások:
A felhasználandó anyagokat előkészítik. A lisztet kevés kovásszal, cukorral, tojásokkal, pici sóval összekeverik és megdagasztják. Ha a tészta már kezd simulni, akkor a meglangyosított, folyékony zsírt a dagasztóedény oldalához öntik és a tészta közé dagasztják, amíg szép sima, selymes lesz. Meleg helyiségben kelesztik. Négy darabra vágják, és cipókat formálnak. Három cipót egyenként egyujjnyi vastagra kinyújtanak, és megtöltik: egybe cukros dió, egybe cukros mák, egybe apróra vágott aszalt szilva kerül. Töltelékként más finomságok is használhatók. Felcsavarják, mint a beiglit. A három rudat összefonják, és gyengén zsírozott, lisztezett fumu sütő tepsibe teszik. Most jön a munka nagyobb tudást igénylő része. A negyedik cipót igen vékonyra lapítják, és kisebb-nagyobb darabokból a fumu fejére hajat, gyöngysort formáznak. Szalagnak kisebb-nagyobb hosszúkás és keskeny sávokat vágnak ki, sűrűn kicsipkézik és ferdén, keresztben, hullámosan helyezik el többfelé a fumu testén. Gondoskodnak a fül, szem, orr, száj és más testrészek (köldök, bögyörő) kiformálásáról és elhelyezéséről is. Díszes, szőttes kendőbe takarva, mint egy valóságos kisbabát viszik az ünnep helyére.
|