A pozsonyi kifli és később kialakult változata, a bejgli (beigli) hagyományosan a karácsonyi étkezésekhez kötődő, valamennyi magyar család által fogyasztott tartós sütemény.
Más elnevezés:
Pozsonyi patkó, diós-mákos patkó, diós- mákos

kifli
Változatok:
Diós és mákos beigli
Különleges egyedi jellemzők:
A pozsonyi kifli és később kialakult változata, a bejgli (beigli) hagyományosan a karácsonyi étkezésekhez kötődő, valamennyi magyar család által fogyasztott tartós sütemény.
Leírás:
Kifli, szépen pirult és sűrűn erezett (márványos), tojásozott felületű, kellemes illatú, omlósan törő, mákkal vagy dióval gazdagon töltött. Íze a töltelékre (fahéjas dió vagy citromos mák) jellemző. A bejgli rúd alakú, a tölteléket a csigavonalban feltekert tészta között tartalmazza. Az omlós tészta és töltelék aránya egy-egy.
Történet:
A termék históriájáról kétféle vélekedés ismert. Egyik a készítését a pozsonyi sütők 1376-ban létre jött céhével hozza kapcsolatba. A városias fogyasztási szokások és igények hatására, 1559-ben határozta el a céh, hogy diós és mákos patkókat sütnek, és azokat árusítják. A híres pozsonyi patkó (kifli) sikere más vidékeken is elterjedt. Mások szerint a pozsonyi patkó története egy névtelen pozsonyi cukrászmesterhez fűződik, aki a karácsonyt megelőző Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. A bejgli elnevezése írásban csak 1932-ben bukkan fel a magyar nyelvben, s ott a bajor osztrák eredetű beugel, bäugl átvétele. (A német beugen = (meg)hajlít az alapja.) A 16. századtól ismert, Sziléziából terjedő süteményfajta elnevezése, vagyis korábbi átvétele is elképzelhető. A készítmény receptjét a városi-polgári, majd a falusi konyhára a 19. század végi szakácskönyvek, süteményes könyvek vitték el. Evvel valamelyest csökkent az ünnepei jellege, de ma is karácsonykor fogy a legtöbb.
Felhasználás:

A pozsonyi kifli és bejgli ismertsége már néhány évszázada átlépte a régió határait, fogyasztása és népszokási, ünnepi jellege (karácsony, kisebb mértékben húsvét) elterjedt az egész országban. A pozsonyi kifli már egész évben fogyasztott süteménnyé vált.
Szakmai fogások:
A tészta készítésénél hideg anyagokkal kell dogozni. A töltelékhez a cukrot vízzel felfőzik, leforrázzák vele az összekevert anyagot. Kihűlés után mézzel, baracklekvárral, esetleg tejjel beállítják a kenhetőséget. A tészta és a töltelék azonos keménységű, különben a sütésnél a termék megreped. Ha az első kenést nem hagyják jól megszáradni a második kenés előtt,(és a másodikat a sütés előtt), nem lesz erezett a felület.
|