Ovális alakú, magas, 3 kg-os, 6 ágból font, hullámos oldalú, formában sütött kalács.  A felső héj, amelyet a fonatokon kívül még a jellegzetes “matyóvirág” díszít, fényes, színe vörösesbarna. A kalács bélzete foszlós.

Az erdőhorváti perec kb. 6 cm átmérőjű 0,5-0,8 cm vastagságú karika. Színe sárgásbarna, kemény, ropogós, a böjtös kissé sós, a tojásos kissé édeskés ízű.

A perec előállításához a legfinomabb fehérlisztet használják.

Kenyér, vagy kalácstészta tésztamaradékából vese alakra formázott, sertészsírral töltött péksütemény. Jellegzetességét a sütés közben megolvadó és a tésztába szívódó zsír adja.
A vesu alapja a kenyértészta, míg a vesikalács kalácstésztából készül.

Csonka kúp alakú, cakkos szélű formában sült összetett formázással és díszítéssel készült, ünnepi kalács.

Külseje világos barna, felületén sodort tésztaágból kialakított kereszttel díszítik ennek szárain és közepén tésztarózsa van.

Szabad parázson, speciális formára tekerve megsütött, üreges, csonka kúp alakú kalács. A vaníliás illatú, finom kelt tészta a karamelles-pörkölt diótól különösen kellemes ízű. Állománya foszlós, külső cukros-diós része ropogós.

A kunsági perec egyetlen ágból, hurkolással jellegzetes perec alakúra formázott, 4-5 cm átmérőjű termék. Felülete aranysárga színű, fehér lisztes-sós foltokkal díszített, ízesített.

A kenyérlángos kb. férfitenyér átmérőjű, kissé egyenlőtlen vastagságú (1-1,5 cm), többé-kevésbé kerek formájú. Illata, íze a friss kenyérével azonos. Kívül ropogós, belseje puha. Csak frissen, melegen fogyasztva finom, később megszíjasodik.

Zsírral és hajtogatással leveles szerkezetűvé tett változatos ízesítésű, fűszerezésű, kalóriadús, kemencében sütött kenyértészta. A paraszti portákon kenyérsütéskor készítették és frissen fogyasztották.

A változatok közül legismertebb, legkedveltebb a kis vajas perec volt. Középen lyukas, kb. 2-2,5 cm átmérőjű, kerek, ujjnyi vastagságú, világos barna színű, a vajtól természetes édeskés ízű, ropogós sütemény.

Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Tepertőre jellemző, kissé borsos illatú és ízű, kellemesen sós. Zsírtartalma 25-30 %, lisztre számított 25-40 % tepertőt tartalmaz.